A katolikus vallás újbóli térhódítása attól az időponttól számítható, mikor 1713-ban Berkes András nagyprépost megvásárolta Vattay Jánostól a falu egy részét. Így került birtokosként Rétságra a váci káptalan, mely jelenlegi templomát is építette 1729-ben, Szent András tiszteletére. Az egyház ekkor Nőtincshez tartozott filiaként, mindaddig, míg 1787-ben – az egyházmegye átszervezése alkalmával – önálló plébániáját meg nem szervezték.
Az első plébánosa Hampel Pál volt.

Dr. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter 1929. június 9-én megtekintette a templomot, s úgy látta, hogy annak befogadóképessége tarthatatlan, ezért okvetlenül ki kell bővíteni. Ígéretet tett, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy a bővítéshez szükséges összeget előteremtse. Igyekezete úgy tűnik, eredménytelen maradt, hiszen Nagy Géza plébános a következő év júniusában a templom renoválására kér csupán engedélyt. 

A templombővítés 1933-ban valósult meg. Pichler István plébános az alábbi jelentést írhatta: “Kis templomunk megnagyobbítását befejeztem. A berendezés is készen. Szépen sikerült minden, tekintve a rendelkezésemre álló csekély összeget. … November 30-ára, Szent András napjára kezdtem hirdetni a szentelést. Ez nálunk a hivatalos búcsúnap.” Miután az építkezés miatt egyébként is elmaradt a püspöki látogatás, felszentelésre a püspököt kérte fel. A felújítás 11.000 pengőt meghaladó mértékű összegének nagy részét – 9.000 pengőt – egy magát megnevezni nem akaró jótevő kamatmentes kölcsönéből fedezték. (Rétság: kisváros a Börzsöny és a Cserhát találkozásánál, Honismereti Kiskönyvtár 10. szám, írta Végh József, részletek)