Május 21-én, Urunk mennybemenetele ünnepén 11-en járultak először szentáldozáshoz a rétsági templomban. Szombatonként a szentmise előtt készítette fel őket a nagy alkalomra plébánosuk. A felkészítésben segédkezett Busai István kántor úr, Pénzesné Győri Ildikó hitoktató is. A felkészülés része volt az első szentgyónás elvégzése is, amire egy nappal korábban került sor. Ennek fontosságát hangsúlyozandó Ferenc atya a szentbeszédben is kitért az önkritika (nem elvtársi módon való) gyakorlására, hogy lássuk be, bánjuk meg, tegyük jóvá, ha valamit nem jól, nem Istennek tetszően tettünk. A hangsúly azonban az Eucharisztia egyesítő, tápláló, növelő, erősítő, gyógyító, gyönyörködtető hatásán és a rendszerességen volt, merthogy hatásai csak így tudnak érvényesülni.
A szentáldozást kezdő gyerekek az olvasmányok és a könyörgések felolvasásával, énekekkel kapcsolódtak be a liturgiába, a szentmise végén megköszönték az őket támogatók munkáját.
Ferenc atya az elsőáldozókat már a felkészülés kezdetén az egyházközség imáiba ajánlotta, szentségi életük folytatásáért se feledkezzünk meg imádkozni és egyéb módokon buzgólkodni.